Rég volt ilyen: A román alatt a magyar 10 éves hozam

Az Európában páratlanul magasra, 20 százalék fölé szökött magyar infláció nemcsak a jegybanki kamatokat, de a hosszabb lejáratú állampapírok hozamát is a legmagasabbra vitte uniós szinten, egészen mostanáig. Az egyébként gyorsan csökkenő infláció ugyan még épp az első helyen áll, a 10 éves hozam a második helyre került. írja az economx.hu

Az infláció gyors csökkenésével párhuzamosan javulnak a hosszabb távú kamatvárakozások is. Korábban ugyan kérdéses volt, hogy az egyszámjegyű tartományon belül mekkora lesz az inflációcsökkenés további üteme, és ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen ütemben csökkenti majd az alapkamatot, most már láthatóan nő az optimizmus.

Kedvező körülmények

Az elmúlt egy év havi adatai alapján jól becsülhetők a következő hónapok inflációs adatai, feltéve, hogy az utóbbi hónapokban jellemző rövid távú áremelkedési szint a mostan igen alacsony szinten marad. Az inflációs várakozások is csökkennek, amit segítenek az egymás után megjelenő jobbnál jobb inflációs adatok a fejlett világból. A csökkenés üteme szinte mindenhol gyorsabb a vártnál, a kamatemelési ciklusok is véget értek. Az amerikai 10 éves állampapírhozamok rövid idő alatt nagyot estek (5-ről 4,4 százalékig), és hasonló folyamatok mutatkoznak az eurózónás kötvényhozamoknál is.

Minden adott így ahhoz, hogy a hazai folyamatok is normalizálódjanak, a kiugró inflációval együtt a rendkívül magas kamatok és állampapírhozamok is csökkenjenek. A legfontosabbnak tartott 10 éves piaci állampapírhozam, amely tavaly az inflációval együtt európai uniós rekordszintre került (11 százalékon tetőzött), most nem esett még olyan nagyot, sőt, el sem érte az idei legalacsonyabb szintet, de végre nem a legmagasabb: hosszú idő óta először a román 10 éves hozam szintje alá került.

Költségvetési hatás

Míg a román hozam most kevéssel 7 százalék fölötti, a magyar adat 6,92 százalék. Kétségtelen, hogy a többi régiós ország adata még lényegesen alacsonyabb, nem is beszélve az eurózónáéról, de egyre nagyobb az esélye, hogy a hazai 10 éves hozamban is további jelentős csökkenés lesz. Ez döntő fontosságú lenne a költségvetés szempontjából, hisz jóval alacsonyabb kamat mellett lehet finanszírozni az államadósságot, és a legnagyobb szerep a piaci (nem lakossági) állampapírokra jut a forint alapú államadósságon belül.

Uniós mezőny

Az uniós mezőnyben jelenleg a 4 százalék fölötti 10 éves hozamok is ritkák, 5 százalék fölött pedig csak a lengyel tartózkodik a magyaron és a románon kívül, 5,44 százalékkal. A bolgár, a cseh és az olasz hozam egyaránt 4,3 százalék, ezen kívül minden uniós ország hozama 4 százalék alatti, a szlovák 10 éves hozam mindössze 3,74 százalék.

Várható folyamatok

Kérdés, hogy milyen ütemű lehet a magyar hozam csökkenése. Az egyik tényező az infláció, de nem kizárólag: meghatározó a rövidebb kamatok, és mindenekelőtt a jegybanki alapkamat szintje is. A mértékadó jegybanki eszköz már nem keveset csökkent: 18-ról 12,25 százalékra. Ez persze most megint nagyon magasnak tűnik, mivel az infláció jóval az alapkamat alá esett és az inflációcsökkenés remélhetően gyors is marad.

A jegybank azonban nem valószínű, hogy egy vagy két nagyobb lépéssel utána ered az inflációnak: a tapasztalatok szerint ilyenkor folytatja az eddig bevált ütemet, ami havonta 100 bázispontos csökkentés volt, kivéve az utolsó, 75 bázispontost. Ha ebből indulunk ki, a jegybanki alapkamat decemberben 10 százalék közelébe ér, a tavaszi hónapokban eljuthat 7 százalékig, ha akkor az infláció már ennél kisebb mértékű lesz.

Ez már indokolná, hogy a befektetők jóval alacsonyabb hozamok mellett is megvegyék a 10 éves papírt (5-6 százalék között), onnan pedig már az lehet döntő, mikor tér vissza az infláció a jegybanki célsávba. Ha ez megtörténik, a 10 éves állampapírhozamból is végképp kiárazódhat a múlt, és visszatérhet a szélesebb európai mezőnybe, ami mostani állapot szerint nagyjából 4 százalékos értéket jelentene.